Hogyan járjunk el abban az esetben, ha egy önkéntes balesetet szenved?

 

Kérdés:

Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha egy önkéntes balesetet szenved mialatt szervezetünknél tevékenykedik? Milyen jogszabályokat kell figyelembe venni, kell-e valamilyen TB-t fizetni utána?

 

Válasz:

A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. Törvény (Köt.) szerint az önkéntes tevékenység ellátása során a fogadó szervezetnek biztosítania kell az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit.

Ez azt jelenti, hogy az adott tevékenységre előírt munkavédelmi szabályokat az önkéntesek esetében is ugyanúgy be kell tartani, mint a munkaviszonyban foglalkoztatott személyek esetében.

 8. § (1) A fogadó szervezet köteles biztosítani

a)      az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit,

Abban az esetben, ha az önkéntest ennek ellenére baleset éri, a fogadó szervezet köteles az ebből eredő kárt megtéríteni, ha az az önkéntes jogviszonnyal összefüggésben következett be. Ugyancsak köteles a szervezet azt a kárt megtéríteni, ami az önkéntes tulajdonában, illetve használatában lévő, az önkéntes tevékenység ellátásához szükséges dologban keletkezett a tevékenység ellátásának helyén.

A szervezet nem mentesül a kártérítés alól, ha bizonyítja, hogy a munkavédelmi szabályokat betartotta, hanem ehhez sokkal több kell. A felelősség alóli mentesüléshez szervezetnek azt kell bizonyítania, hogy a kár olyan okból következett be, ami a működési körén kívül esett és elháríthatatlan volt vagy a kár kizárólag az önkéntes magatartására vezethető vissza.

Ez nagyon szigorú felelősségi szabály, gyakorlatilag a szervezet nem tud mentesülni az önkéntes tevékenység folytatása során az önkéntest érő kár megtérítése alól.

 10. § (2) Amennyiben az önkéntes bizonyítja, hogy

a) a testi sérüléséből, illetve egészségkárosodásából eredő kára,

b) a tulajdonában vagy használatában álló, a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásához szükséges dologban a közérdekű önkéntes tevékenység végzésének helyén keletkező kára

az önkéntes jogviszonnyal összefüggésben következett be, a fogadó szervezet akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag az önkéntes elháríthatatlan magatartása okozta. A fogadó szervezetnek nem kell megtérítenie a kárnak azt a részét, amely az önkéntes felróható magatartásából származott.

(3) Az önkéntes közeli hozzátartozója az önkéntes halálából eredő kárát a (2) bekezdésben foglaltak szerint érvényesítheti.

 A fogadó szervezetnek nincs semmilyen járulékfizetési kötelezettsége az önkéntese után.

Az önkéntes tevékenység alap esetben biztosítási jogviszonyt nem eredményez, azonban baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult, aki a Köt. alapján közérdekű önkéntes tevékenységet végez.

(a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 15. §-ának (2) bekezdése f) pont)

 Tbj. 15. § (2) Baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult, aki

a) nevelési-oktatási és felsőoktatási intézmény, iskola, iskolarendszeren kívüli oktatásban gyakorlati képzésben részesülő tanulója, hallgatója, ide nem értve a külföldi állampolgárt,

b) szocioterápiás intézetben gyógykezelt elmebeteg, illetőleg szenvedélybeteg,

c) őrizetbe vett, előzetesen letartóztatott, elzárásra utalt, szabadságvesztés büntetést töltő személy (a továbbiakban: fogvatartott),

d) közcélú munkát végez, különösen, aki életmentés, baleset-, illetőleg katasztrófa-elhárítás vagy véradás során szenved balesetet vagy egészségkárosodást,

e) közérdekű munkát végez,

f) külön törvény alapján közérdekű önkéntes tevékenységet végez.

Azok az önkéntesek tehát, akik nem rendelkeznek más jogviszonnyal, mely alapján társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség keletkezik, továbbá nem tartoznak a Tbj. 5. §. d) pont szerinti kedvezményezett személyek közé, nem lesznek jogosultak a  társadalombiztosítási ellátások igénybevételére.

(A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. Törvény, továbbiakban Tbj.)

 Tbj. 2. §

(3) A biztosítottak egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevételére való jogosultságát a társadalombiztosításban való részvételi kötelezettségük, illetve - törvényben meghatározott ellátások kivételével - társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségük teljesítése alapozza meg. A pénzbeli társadalombiztosítási ellátások - ha törvény kivételt nem tesz - a biztosított járulékfizetésének alapjául szolgáló jövedelmével arányosak.

A Tbj. 5. §. d) pont szerint biztosítottnak minősül az álláskeresési támogatásban részesülő személy, továbbá az ellátások igénybevételének időtartamára az a személy, akinek az álláskeresési járadék, munkanélküli járadék, vállalkozói járadék folyósítását terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozási segély igénybevétele miatt szüneteltetik. E paragrafus g) pontja szerint biztosított a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jellegű jogviszonyban, segítő családtagként) személyesen munkát végző személy - a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével - amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.